Az életmű csúcsai

Az emberek fogalmazványának kézirata
Az emberek fogalmazványának kézirata

1846 februárjában, Krakkóban nemesi felkelés tört ki, amely meghirdette és életbe is léptette a galíciai jobbágyság felszabadítását, a feudális szolgáltatások (dézsma, robot) kártérítés nélküli eltörlését. Bécs azonban csalárdul elhitette a jobbágyokkal, hogy a lázadók a kiirtásukra készülnek, és a forradalom a nemesség elleni felkelésbe csapott át. Vörösmarty a véres események hatása alatt írta 1846 májusában Az emberek című versét.

Az Előszó fogalmazványának kézirata
Az Előszó fogalmazványának kézirata

Az Előszó Vörösmarty életében nem jelent meg, kortársai sem tudtak róla. Nem tisztázott az sem, hogy a hagyományosan 1850-re datált vers melyik műnek az előszava. Abban azonban megegyeznek elemzői, hogy az elbukott szabadságharc utáni évek lenyomata, és a költő lelkiállapotának hű tükörképe.

A vén cigány kézirata
A vén cigány kézirata

Az 1848–1849-es forradalom leverése után Vörösmarty kedélye elborult, mély alkotói és lelki válságba zuhant, betegségek is kínozták. A halála előtti évben, 1854-ben azonban még utoljára fellángolt képzelete, és megírta utolsó befejezett költeményét, A vén cigányt. Ez a rapszódia nemcsak Vörösmarty, de az egész európai romantika egyik legragyogóbb műve.