17:30 Kisterem (II. em.)

Egy közös családi szenvedély –  a Kaufmann- és Gomperz-család gyűjteménye a MTA KIK Keleti Gyűjteményében

1905. december 24-én kelt Gomperz Róza adománylevele, melyben felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia számára azt a kézirat- és könyvgyűjteményt, amit ma Kaufmann-gyűjteményként ismerünk és a MTA KIK Keleti Gyűjteménye őriz. A gyűjtemény teljes neve Kaufmann Dávid és neje, szül. Gomperz Irma alapítványa, a két névadó az adományozó veje és leánya. Fontos azonban kiemelni, hogy a felajánlás két részből állt, az átadott kéziratok közül tizenöt gazdagon illusztrált példány Gomperz Róza saját gyűjteményét alkotta. Az előadásból Kaufmann Dávidot, mint gyűjtőt ismerhetjük meg és azt a családot, amely e tevékenységben minden téren messzemenőkig támogatta. A gyűjtemény létrejöttében kiemelkedően fontos szerepe volt kiterjedt és szövevényes kapcsolatrendszerüknek a 19. századi Nyugaton és Keleten. Ezt feltérképezve fény derül egy-egy kézirat és könyv kalandos történetére is.

Előadó:
Dr. Dávid Nóra hebraista, a Keleti Gyűjteményben őrzött Kaufmann-gyűjtemény kurátora és a Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa. Fő kutatási területe a holt-tengeri tekercsekhez kapcsolódik (2025-ben elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat), kurátorként pedig főként középkori héber kéziratokkal foglalkozik. A 2025. év végén megjelent Kaufmann-haggáda facsimile-kiadása tanulmánykötetének egyik szerzője.

18:00 Kisterem (II. em.)

Az Akadémia nemzeti hivatása a „hosszú 19. század”-ban

Az Akadémia nemzeti hivatása a „hosszú 19. század”-ban című előadás a hazai szaktudományos történetírás létrejöttének folyamatán keresztül igyekszik bemutatni, milyen szerepet vállalt a Magyar Tudományos Akadémia a történetírás, mint nemzeti tudomány programjának és feladatainak meghatározásában, és ennek kapcsán milyen szakmai és társadalmi kritikák érték a tudományos intézményt és tisztségviselőit.

Előadó:
Lisztes Nikolett főkönyvtáros, történész, 2017 óta az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének munkatársa. Kutatási területe a 19–20. századi magyar tudománytörténet, tudomány- és emlékezetpolitika, különös tekintettel a gróf Széchenyi István élettörténetével és egykori közéleti tevékenységével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia működésével összefüggő kérdésekre.

18:30 Kisterem (II. em.)

Az Akadémiai Könyvtár 16. századi gyűjteménye

Az MTAK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményén belül a legrégibb és egyik legféltettebb anyagrészen, az ősnyomtatványokon (a kezdetektől 1500-ig nyomtatott dokumentumok) kívül további gyűjteményrészek is elkülönültek. A következő ötven év külföldi (nem magyar nyelvű és szerzőjű) könyvtermését az „Ant.” elnevezésű gyűjtemény őrzi. A nemzetközi régikönyves gyakorlat azonban egyre inkább a teljes 16. századi nyomtatványanyagot kezeli együtt, ezért a törzsállományból a század második felének köteteit is leválogattuk. Természetesen az 1500-as évek magyar nyelvű, Magyarországon nyomtatott és hungarus szerzőjű munkái különösen fontosak számunkra, ebben a kategóriában Ráth György hungarikum-gyűjteménye is kiemelkedő értékű. Előadásom során ezekből a tartalmilag és fizikai megjelenésükben is becses muzeális gyűjteményrészekből mutatok be szép darabokat.

Előadó:
Boross Klára 17 éve az MTA Könyvtára Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének könyvtárosa. Feladata a régi nyomtatványok különböző egységeinek gondozása, leírása, a hozzájuk kapcsolódó segédletek folyamatos karbantartása. Az utóbbi évek nagy feladata az Akadémia 16. századi könyvanyagának – az antikváknak – korszerű katalogizálása. Ez a nyomtatványok azonosítását, tartalmi leírását, a példányok egyedi jellegzetességeinek, történetének, kötésének stb. ismertetését jelenti. Kollégáival jelenleg a többféle indexszel ellátott nyomtatott katalógus elkészítésén dolgozik.

19:00 Kisterem (II. em.)

Házak, könyvek, emberek – anekdoták az MTA KIK 200 évéből

A Magyar Tudományos Akadémiának 40 évvel a megalakulása után lett saját Székháza, amelyet 1865. december 11-én avattak fel. Ezen kívül a Lánchíd lábánál fekvő telek egy harmadán egy bérházat is építettek, amely több évnyi átépítés után 1988 óta immár a Könyvtárnak ad otthont. A Székházban egykor az Akadémia tisztviselői és könyvtárnokai is lakást kaptak, a bérházban pedig a legkülönfélébb emberek éltek. Az előadás híres és kevésbé ismert emberek életéből villant fel történeteket, amelyek az Akadémia Palotájához köthetők. Szó lesz Arany János titoknok, Hellebrant Árpád könyvtárnok, Vámbéry Ármin keletkutató, Kibédi Varga Sándor filozófus és mások apró-cseprő ügyeiről, házasságról, háborúról, életről és halálról az Akadémián.

Előadó: 
Máté Ágnes irodalomtörténész, 2022 augusztusa óta régi könyves feldolgozó könyvtáros az MTA KIK-ben. Eddig 5 monográfiája jelent meg a neolatin filológia és a magyar-olasz-lengyel kapcsolatok köréből. A Múzeumok éjszakáján tartandó előadása apropója, hogy hat hónapos intenzív munkával ő állította össze a Könyvtár 200 éves történetét feldolgozó angol nyelvű képeskönyvet, amely 2026 májusában lát napvilágot.

19:30 Kisterem (II. em.)

Nyolc lat földigilisztaolaj. Néhány szó a könyveinkből kieső receptekről

Egészen változatos azoknak a dolgoknak a listája, amelyeket régikönyves könyvtárosként a könyvekben találtunk, a préselt virágtól a komplett lepkegyűjteményig, de ide sorolhatjuk a legkülönbözőbb kézírásos bejegyzéseket is.

Érdekes módon a régikönyves munkacsoport fennállása óta három orvosi recept is előkerült a könyveinkből, az előadásban ezeket járjuk körül. Bürökkivonat és földigilisztaolaj, kenőcsök és labdacsok a 17. és a 19. századból.

Előadó:
Mezey Mónika latintanár, református teológus, okleveles zsidó művelődéstörténész. 2006-ban lett az MTA KIK munkatársa, 2022 óta régikönyves könyvtáros. A Por, veríték, könyvek című Facebook-blog szerkesztője.

20:00 Kisterem (II. em.)

A meséktől a csillagászatig: Érdekességek a török kéziratgyűjteményből

A Keleti Gyűjtemény rendkívül gazdag oszmán-török kéziratokban és az első oszmán nyomdában készült ősnyomtatványokban. A tárgyalt témák igazán sokszínűek, mert bár a két legnagyobb csoportot a történelmi és irodalmi művek alkotják, a gyűjteményrész köteteiben képviseltetik magukat a természettudományok, az orvostudományok és a bürokrácia is. Az előadás bemutatja a török gyűjteményrész különféle csoportjainak egy-egy érdekfeszítő tételét, ezzel kívánja szemléltetni, hogy mennyi témát és műfajt ölelnek fel az állomány kötetei.

Előadó: 
Stumpf Anna turkológus, kutatási területe az oszmán-török mesék, ezen belül A negyven vezír történetei című, keretes szerkezetű mesegyűjtemény. 2022 szeptembere óta a Keleti Gyűjtemény török kéziratainak kurátora.

20:30 Kisterem (II. em.)

Göncölszekér, sámán, káposzta és egyszarvú — alapszókincs kínai és mongol kereskedőknek, avagy érdekességek a Keleti Gyűjtemény Ligeti Lajos által adományozott anyagai között

Ligeti Lajos (1902–1987), a hazai mongol és tibeti oktatás elindítója, a kínai, a török és mandzsu-tunguz nyelvek nemzetközi hírű szaktekintélye, szigorú filológus és tudományszervező volt. Az MTA alelnökeként egyúttal kulcsszerepet játszott a Keleti Gyűjtemény 1951-es létrehozásában. Ám már ezt megelőzően is gyarapította a könyvtár gyűjteményét 1928–1931-es belső-mongóliai és mandzsúriai (ÉK-kínai) expedíciójáról hazaküldött anyagaival, amik a későbbi különgyűjtemény mongol és mandzsu kézirat- és fanyomat algyűjteményének alapját képezték.

Az előadás elsősorban ezek közül szeretné bemutatni a legkülönlegesebb gyöngyszemeket a —  mongol kéziratok világában vélhetően kevésbé otthonosan mozgó — érdeklődő nagyközönségnek.

Mivel az idei év nem csak az Akadémiai Könyvtár alapításának bicentenáriuma miatt, de azon belül a Keleti Gyűjtemény megnyitásának 75. évfordulója miatt is jubileumi, jelen előadással is szeretnénk tisztelegni az “alapító atya” és több évtizedes pártfogó emléke előtt.

Előadó:
Rottár Máté elsősorban mongolistaként 2019 óta (az utóbbi 2 évben megbízott vezetőként is) erősíti a Keleti Gyűjtemény csapatát, ahol katalogizálta Ligeti Lajos itt őrzött hagyatékrészét. Emellett méhészkedik, kutat és az ELTE Mongol és Belső-Ázsiai Tanszékén besegít az oktatásban.

18:45 Olvasóterem (I. em.)

Könyvtárunk promóciós könyvei

Könyvtárunk több száz latin nyelvű promóciós könyvet őríz. Mit értünk egyáltalán promóciós könyv alatt? A 17–18. századi jezsuita egyetemeken és főiskolákon a tudományos fokozatok, gradusok (baccalaureatus, magisterium, doctoratus) elnyerése végett tartott nyilvános vitatkozások és ünnepélyes avatások alkalmából jelentették meg ezeket a köteteket.

Számos könyv mutatós metszetekkel díszített: a fizikához, geometriához kapcsolódó ábrák mellett találunk korabeli térképeket és szimbolikus ábrázolásokat, emblémákat. A szerzők meghatározását nagyban nehezíti, hogy a címlapokon általában a mű összeállítójának neve nem szerepelt, csupán az avatásnál részt vevő elnök (praeses/promotor) és a vizsgázó (defendens) nevét tüntették fel.

Előadásomban e könyvek titokzatos világát hozom közelebb: gazdag képi ábrázolás és metszetanyag bevonásával.

Előadó: 
Dr. Kónya Franciska 2022 óta az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársa. Kutatási területe a 16–18. századi magyar irodalom, főként az elmélkedésgyűjtemények. 

19:15 Olvasóterem (I. em.)

Középkori hóráskönyvek

A késő középkorban a hóráskönyvek (a laikusok imádságoskönyvei) igazi bestsellernek számítottak mind a társadalom felsőbb rétegei, mind a köznapi hívők számára. A többnyire kicsiny méretű kötetek főbb fejezeteinek kezdetét sokszor képek jelezték, amelyek a könyvekben szinte olyan állapotban maradtak fenn, mint amikor több mint fél évezrede megfestették őket. Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának gyűjteményében őrzött kézzel festett és nyomtatott, kézzel színezett metszetekkel díszített példányok a könyvtípus történetét kronologiailag és tartalmilag is változatosan reprezentálják. Az előadás egy egészen korai 11. századi dalmát kódextől a 16. század elejéig tekinti át a hóráskönyveket, és elemzi azokat fejezetről fejezetre, elsősorban a képekre, azok ikonográfiájára koncentrálva, de szem előtt tartva a társadalom-, művelődés- és eszmetörténeti szempontokat is.

Előadó:
Tóvizi Ágnes művészettörténész, 2022 óta az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársa. Kutatási területe a középkori kódexfestészet és a korai újkori metszetek története.

19:45 Olvasóterem (I. em.)

Kisfaludy Sándor olvasmányai katonakorából

Mi jellemezte egy művelt fiatalember olvasmányait a 18. század utolsó évtizedében? Hogyan jutott hozzá a könyvekhez? Milyen források tanúskodnak egyáltalán arról, hogy egy-egy személy mit olvasott akkoriban? Az előadásban Kisfaludy Sándor könyvgyűjtői és olvasási szokásait vizsgálva adok választ ezekre a kérdésekre, melyben segítségemre vannak a költő Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött feljegyzései: idézetgyűjteménye és katonakorában készített könyvjegyzéke.

Előadó:
Dr. Boldog-Bernád István irodalomtörténész, 2025 óta az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárának munkatársa. Főbb kutatási területe a 18–19. századi magyar irodalom, különös tekintettel a Kisfaludy fivérek életére és munkásságára.

20:15 Olvasóterem (I. em.)

“…Előbb szerettem a hazát, mint leányt” Erdélyi János kéziratos hagyatéka

Erdélyi János (1814-1868) tudóshagyatéka, az ún. Erdélyi Tár, közel kétszáz éven át magántulajdonban maradt, mígnem 2021-ben a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került. A Kézirattárban őrzött, kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségű gyűjtemény több tízezer fóliónyi anyaga ma a legteljesebb reformkori irategyüttesnek tekinthető. Az 1791 és 1936 közötti időszakot felölelő dokumentumok között autográf kéziratok, nyomtatványok, levelek és egyéb feljegyzések, valamint a korszak jeles személyiségeitől származó unikális kéziratok példányai is megtalálhatók.

Előadó:
Dr. Sziklay Cs. Mónika irodalomtörténész, 2021 óta az MTA Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének munkatársa, ahol az Erdélyi Tár kurátoraként kéziratos hagyatékokkal foglalkozik. A Tokaj-Hegyalja Egyetem Regionális Történeti és Művelődéskutatási Tanszék külsős munkatársa, valamint a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság alelnöke. Fő kutatási szakterülete a 19. századi európai és magyar irodalom- és kultúratudomány, valamint a filológia; érdeklődési körébe többek közt a mentalitástörténet, valamint az állam- és politikaelmélet tartozik.