Tegyék meg tétjeiket – casinózzanak velünk!


 

A casino volt az a “díszes gyülekező hely”, ahol a nemesek, a szellemi élet emberei és a polgárság mérvadó képviselői “egymással barátságos beszélgetések végett” találkoztak, s ahol a korszak nagyjai a nemzet ügyeit is megvitatták.

Meg persze kártyáztak…

Ha tagságot szerez a Casinóba*, megtanítjuk a “A Nemzeti Casinónak a Játékbizottság által jóváhagyott Ecarté-szabályai” szerint játszani! A szabálykönyv reprint kiadását minden Casino-tag rendelkezésére bocsátjuk!

* Ha nálunk váltja meg karszalagját, Casino-belépőt kap ajándékba; ha már korábban megvásárolta, a helyszínen szerezhet tagságot – csak egy kis tudás vagy szerencse kell hozzá!

 

Kártyaszoba


Kártyajátékok könyve

A legelterjedtebb hazai és külföldi kártyajátékok leírása, a hamis játék, a roulette, hazárdjátékok s játékbarlangok leírásával, a kártyabűvészkedéssel, a kártyajátékok történetével és kártyaműszavak szótárával bővítve. Szerk. Porzsolt Kálmán, Bp. : Lampel, 1888. Jelzete az MTA KIK-ben: 807.229.

Ecarté

(franc., ejtsd: ekarté), francia kártyajáték, melyet ketten játszanak pikett-kártyával. Mindegyik játékos 5 kártyát kap, előbb kettőt, aztán hármat; a 11-ik kártya az adut, melyet a hetessel fel lehet cserélni. A többi kártyából venni lehet. Az első indítványozza, hogy vesz-e, vagy sem, az osztó megengedheti, meg is tagadhatja a vételt. ha megengedi, mind a ketten annyiszor cserélnek kártyát, ahányszor jónak tartják. Akinél az adutkirály van, az felir magának 1 pointeot. Aki három ütést csinál az 5 közül, szintén 1-et ir. Az osztó, ha megtagadja az elsőnek a kártya-cserét s felveszi a játékot, azonban csak két ütést csinál: ezzel jogot ád az ellenfélnek arra, hogy 2 pointeot irjon. Játék közben szinre szint kell adni, különbet adut-val kell ütni. Akinek 5 pointeje van: az megnyerte a játékot, azután uj parti kezdődik. A játék kétszeresen számít, ha az ellenfél egy pointeot sem irt.

A Pallas nagy lexikona

A Nemzeti Casinónak a játékbiztosság által jóváhagyott ecarté-szabályai, Bp. : Franklin, 1908.


Szépírás pennával

 

“Szépíráshoz elmulhatlanul a’ legjobb írószerek szükségesek mindenféléből. Mert tollnak, kéznek épen nem mindegy, akár durva, akár finom papírra írjunk. A’ tisztasághoz tartozó csekély észrevétel, hogy legyen az Írószerek körül mindig itatópapir kéznél, a’ tollakat kitörölni, a’ mocskitó kiröczkölés’ távoz-tatására.”

(Edvi Illés Pál: Öntanulas, gyakorlatian tárgyalva. – Pest, 1843.)

Szépírás-tanárunk megmutatja, hogyan kerülhető el a “mocskitó kiröczkölés”! Írószert, finom papírt, tintát, itatópapírt biztosítunk a gyakorláshoz. A kész műveket viasszal lezárhatják saját készítésű pecsétjükkel!

Széchenyi aláírása